- nem kellett volna forrón ennem tegnap a pogácsát,

- vagy meg kellett volna állnom, én nem teletömni magam,

- vagy az ananászkonzerv veszett össze a pogácsával,

- esetleg a front zavart be,

- de az is lehet, hogy egyszerűen Aprónak nem jött be a tegnap este,

mindenesetre hajnali 1-kor végigleltároztatta velem a vacsorát újra...

Nem taglalom.

Viszont az élmény annyira maradandónak bizonyult, hogy kevés reggeli után nem is mertem ebédelni, csak egy zacskó pattogatott kukoricát pusztítottam el a savam halkítandó.

Vacsorára bátor lettem és az ipari mennyiségben előállított bakonyi szeletből magam is jól laktam.

Az eredmény egyelőre függőben, holnap reggelig eldől Aprónak, vagy nekem lesz igazam...

 ...

Ma nagy dolog is történt. Babaruhákat mostam.

Na nem magunknak!!! Nyúlnak!

Felvállaltam ugyanis, hogy a foltos ruhácskáknak nekiesek különböző folt eltávolító módszerekkel, aztán meglátjuk mi az, ami még menthető...

Jó látni a száradó mini darabokat, de folyamatosan mondogattam magamnak, hogy ezek még Nyúlnak kellenek!!!

Hiába no, para van.

Egyelőre magunkat nem készítem.

Ráérünk még.

Gabóval folyton előre szaladtam ruha-, játékvásárlás, tervezgetés terén.

Ezt most nem akarom.

Majd ha itt lesz az ideje.