Reggel az Istentiszteleten olyan dolog történt, ami nem megszokott.
Sírtam.
A lelkész olyan dolgokat mondott, hogy belefájdult a szívem.
Ráment a délelőttöm, hogy összeszedjem magam.
Aprókám közben biztatóan lubickolt, sugallva, hogy igenis, a jövő a miénk, közösen.
Ha megérkezik, Ő az ölünkben, Gabó a szívünkben. Családként.
Este Anyósommal és Apósommal együtt mentünk ki az "ágyához".
Csodálatos volt.
Rengeteg gyertya, virág.
A fények...
Köszönjük Mindenkinek, aki levélben, Gabónál, sms-ben gondoltak ránk. RÁ!!!
Még egy gyertya...
http://www.gyertyagyujtas.hu/index.php/174.kivalasztott
