Reggel kivételesen nem Istentiszteletre mentünk, hanem Misére, mert egy kedves ismerősünk kiállítást nyitott meg a templomban, ráadásul az Atya csodálatosan beszél.
Amíg nem találtuk meg az itteni lelkészünket, addig Hozzá jártam Misére. (Engem nem zavar a felekezeti különbség. Úgy gondolom, ha valaki hiteles, akkor lehet katolikus pap is, az a lényeg, amit mond. Reformátusként is hordok keresztet, de nem nagyot és nem a nyakamban, mert nem mindenkire tartozik...)
Szóval Mise, azután kiállítás-megnyitó. Gabóca "ágya", majd jöttünk haza, jó éhesen.
Hónapok óta először ettem csirkehúst. (Na, nem vittem túlzásba, talán egy negyed mellet tudtam megenni Anyósom zseniális krumplipüréjével.)
Délután a szüleimnél voltam. Információkat, gondolatokat cseréltünk és kaptam fantasztikus gulyáslevest, ami nagyon jól is esett.
(Mostanában ritkán találok olyan ételt, amit kifejezetten szívesen eszek meg. Sajnos. Pedig a rókavadászatok miatt - ma is azzal kezdtem a napot - fontos lenne az evés...)
Este, miután hazaértem kártyázott egyet a család. Szeretem ezeket az estéket.
Együtt vagyunk, dumálunk (néha kiabálunk, mert a műbalhé mindenképpen segíti a koncentrálást) és jól szórakozunk.
Most pedig már másodszor ültem a gép elé, mert a mai napról eddig nem írtam, ráadásul Párom szólt, hogy elkészült a pocakképpel, így fel is teszem.