Reggel a kitűzött időpontra megjelentem az AFP vérvételre.

Most nem taglalom a "nehezebb körülmények között élő embertársaink" viselkedését, miszerint nem kell időpont, csak jó hangosan kiabálva odatolakodni az ajtóhoz....

Minderről egy ötven körüli harmadik trimeszteres világosította fel a tizenhárom körüli első trimeszterest...

Na, de tényleg nem részletezem tovább. Végül csak bejutottam.

Az viszont "üdítő" élmény volt, hogy az előttem lévő hölgytől nem tudták levenni a vért és többszöri böködés eredményeként az asztalon maradt egy igencsak véres zöld lepedődarab.

Ez nem gond.

Kevéske higiéniai probléma után - mindannyiónk érdekében nem mesélem el - mégiscsak sikerült mintát adnom a vizsgálathoz.

Ezután elviharzottam az okmányirodába, ahol be akartam jelenteni aprócska marutim állandó lakcímének megváltozását.

De ott, a gép előtt, amelyikből sorszámot kellett VOLNA nyernem, jöttem rá, hogy a Párom ment be autókámmal a városba, így a forgalmi is nála van...

Ennyit az agyamról.

EZT NEM TUDTAM ELINTÉZNI.

Nos, ezen elkámpicsorodva elfutottam az APEH-hoz, hogy ott is bejelentsem a szüleim költözése következtében módosított állandó lakcímemet, mert eddig halogattam és a mai napot tűztem ki erre a célra.

Ügyfélszolgálatra becaplat, gépet megkeres, számot kér, kap, sort végigvár, számot kijelzőn meglát, asztalhoz odaballag, mosolyog, problémakört felvázol éééés:

pofára esik.

Merthogy egyáltalán nem is kellett volna oda elmennem, mert az okmányiroda hivatalból értesíti őket.

Köszi!

A nő kioktató stílusban juttatja a tudomásomra, hogy fölöslegesen zargattam, erre én mosolyogva közlöm, hogy így legalább mindkettőnknek kevesebb a dolgunk.

DE: akkor lenne egy kérdésem.

Mikor férjhez mentem, akkor a nevem is megváltozott. Az esküvő után nászútra utaztunk, így megkésve jutottam el az APEH-hoz bejelenteni a névváltozást.

Nos, akkor meg azért szúrtak le, hogy miért nem mentem előbb.

Hogy van az, hogy a címváltozást le tudja jelenteni a hivatal, a névváltozást pedig nem?

Vagy az elmúlt négy - három és fél évben változott ekkorát a világ?

A kétlábon járó embert erről, ezekről miért nem értesítik?

Vagy csak én vagyok ilyen alkalmatlan, hogy nem hallottam erről???

Mindegy. EZT PEDIG NEM KELLETT ELINTÉZNI.

A két hiábaút után elmentünk bevásárolni Apósommal, bicajboltba és a temetőbe is kijutottunk.

Hazaérkezés után főztem egy bolonyai rakott karfiolt, a család több turnusban kóstolta meg.

Drágámhoz gyógymasszőr érkezett délután (ezt kapta szülinapjára - nem túl romantikus, de annyira kikészül a háta a rengeteg üléstől a számítógép előtt, valamint a hatkilós fotóstáska cipelgetésétől, hogy szükségszerű volt).

Egy amerikai focis srác a masszőr. Neki megvan a testalkata és ereje is ahhoz, hogy a Párom meg is érezze a masszírozást.

Sajnos a köztünk lévő ötven kiló különbség nem teszi lehetővé, hogy én masszírozzam meg hatásosan.

Meg aztán a szakember tudja is mit csinál.

Szóval ez a nap is eltelt.

Rókák ma elkerültek, hála Istennek!

Egyre többször érzem Apró mocorgását! Egyszerűen varázslatos élmény! Olyan régen éreztem ilyet!

Fantasztikus!