Persze nem megy egyszerűen a dolog.
A védőnő (mostantól disztingválok) szerint a háziorvosom vesz Tp-re, a háziorvosom szabin van, az asszisztense szerint a városi terhes gondozó körzeti orvosa ír ki, szerintem nem tartozom oda "vidékiként", az asszisztens meg nem akarja tudomásul venni, hogy nem a bejelentett állandó lakcím számít, hanem a fellelhetőségi cím...
Szóval bonyolult.
De végül megoldódott.
4 telefon, 2 óra várakozás, és minden rendben.
Aztán megjött maga a védőnő is "láthatásra", kiskönyvvel, szórólapokkal, jótanácsokkal.
2 óra hosszát volt nálunk, kifaggatott angyalkánkról - na persze, de ebbe most nem megyek bele- javaslatokat tett, válaszolt a kérdéseimre - ha tudott.
Szóval ez is megvolt.
Jövő szerdán kellene mennem a helyi terhes gondozásra, de máris szóltam, hogy nem megyek, mert elutazunk. Majd még jön augusztusban (de nem tudtam meggyőzni most sem, hogy szóljon előre).
Rengeteg adat, rengeteg emlék...
Nos, ma nap közben jobban voltam, igazán üdítő érzés volt. ;)
Anyósom készített a kedvemért virslis lángost.
Jól esett.
Nem is írtam, nem bírom a csirke szárnyat, a csirkehúst, a krumplit...
Őrjítő. Eddig mindet csak úgy faltam.
Fene se igazodik itt ki.
Ja, és a nagy szívfájdalom (most lehet igazán hülyének nézni kéremszépen):
NEM BÍRTAM MEGENNI A KRUMPLISTÉSZTÁT!!!
Pedig a menzás krumplistészta a gyengém.
Szülés után is azt kértem a kedvesemtől, szerzett is csudatudjahonnan.
Ennek meg az a története, hogy én is szoktam készíteni, de az valahogy másmilyen.
Az igazi menzás krumplistészta utánozhatatlan.
Találtam egy helyet, ahol menüben néha elkészítik.
Kinéztem jó előre, megrendeltem... ééééés..... majdnem baj lett.
Egy világ omlott össze bennem.
Remélem azért majd visszaáll a rend.
Gabó után megmaradt, hogy szeret(t)em a krokettet és nem eszem majonézt.
Most meg a krumplis dolgok nemgyerebe, csirkehúst büdösnek érzem. (A FRISSET!!! Nyilván.)
Most tudtam meg, hogy egy ismerősömnek fia született.
Nem is tudom.
Boldog vagyok, örülök, kicsi élet, szeretni fogják, jó szülők lesznek...
Sírni tudnék...
Volt egy fiam...
Lesz babánk...
Lassan múlik az idő...
Túlérzékeny vagyok.
Asszem nyihogósbloggá váltam.
Bocsánat.
