De nem most.

Most inkább a legújabb "mániánkról" mesélek.

Még nem is lehet mániának hívni, mert éppen csak most kezdtük.

A neve: Geocaching - Zádiul: Kincskeresés

Apa megnézi a honlapon, hol keressük a kincset (geoládát), majd kirándulunk egy nagyot és megkeressük.

Amikor megtaláltuk, beírjuk a doboznaplóba, hogy ott jártunk, kiveszünk egy kincset és teszünk helyette a dobozba valamit, amit mi vittünk.

Stílusosan mackót vittünk magunkkal, rá is írta apa, hogy Zádi macija.

Nagy volt a lelkesedés, már szombaton a hátizsákját követelte a fiatalember. (Megkapta, próbálgatta...)

Vasárnap reggel elmentünk Boronkára, amit Isti nézett ki nekünk, kezdésnek.

Megkerestük a megjelölt helyet (nem írom le pontosan, mert hátha valaki még meg akarja keresni - nem rontom el a mókát.

Szóval megtaláltuk, ééés: Zádi közölte, hogy akkor neki most ennie kell, méghozzá a farönkön ülve, amit magának talált. (Még jó, hogy a bőséges reggeli után, tettünk oda mindenféle apróságot - majszolnivalót, nehogy éhen haljon a következő étkezésig... )

Elővette a hátizsákjából az elemózsiát és evett, evett, evett, közben pedig tűrte, hogy a meglelt doboz tartalmát szemügyre vegyük, beleírjunk a naplóba, majd beletegyük a macit és kivegyünk neki egy kincset. Ez került a hátizsákjába a mackó helyett.

Remek móka volt. El is határoztuk, hogy megkeressük az összes, utunkba akadó geoládát. Új móka a láthatáron!!!

És most beszéljenek a képek!