Én is! Én is!

Ne félj, nem fáj! Szép leszel!

A fülem mögött is csiklandoz...

Reggel nekirugaszkodott az én drága párom, hogy Zádi haját levágja, mert kezdett nagy lenni neki és a meleget nehezebben bírja vele.

Leültette a WC-re és elővette a hajnyíró gépet. Zádikám figyelt, majd amikor megérezte a rezgést a fején, elkezdett kacagni. Alighanem csiklandozta.

Ült, nézte a hajcsomókat, amiket az apja az ölébe rakott, majd egy ügyes mozdulattal elkobozta a gépet és ő is belenyírt az apja hajába.

Megnyírták egymást ügyesen.

Hogy eközben én mit csináltam?

Vigyorogtam rajtuk és hihetetlenül büszke voltam rájuk.

Ez olyan pasis program lett.

Ja, és közben fényképeztem is, hogy megmutathassam, mennyire ügyesek ők így együtt.

Jó kis csapat!

Most mindketten nagyon csinosak.

(Délután -5 után - megint kerti medencézés volt a program. Alig lehetett kicsalogatni picikémet a vízből. Persze azonnal vissza is rohant és már ült is bele. Vízimanó.)

Ez bizony víz... Akkor meg is lehet inni...

Igyál te is apa!

Laknak itt békák is? Ja, csak az én szám széles?

Ez a víz is tud repülni, mint a fürdőkádban!

Hűsölés

Gyertek labdák fürdeni!