Ne ijedjetek meg, senkit sem fenyeget ez a veszély.

Csak ma eszembe jutott (a Madagaszkár című rajzfilmet együtt láttuk a Párommal valamikor az ősidőben, és milyen csoda, ez a mondat maradt meg bennünk legélénkebben...).

Szóval az úgy volt, hogy megígértem az illetőnek, hogy segítek a terveit megvalósítani, így voltam a múlt héten is egy tárgyaláson vele, addig Apósom vigyázott Zádira.

Már akkor tudtuk, hogy ma is lesz egy megbeszélés, de Apósomnak el kellett utaznia, így nem tudott velünk jönni.

Drágám szabaddá tette magát 13h-ra, hogy addig átvegye Aprónkat, de mikor már ott álldogáltunk a tárgyalás helyszínén, akkor derült ki, hogy elfelejtettek szólni, hogy egy órával elhalasztották az egyeztetést, így csak 14h-kor találkozunk.

Apának el kellett mennie vissza dolgozni, így a mi kis Gézengúzunk velem jött.

Nagy tárgyaló terem, elegáns környezet, csupa pasi, egyedül képviselem a gyengébbik (de nem csendesebb ) nemet.

Zádi alszik (egészen addig, amíg el nem kezdjük komolyabban a megbeszélést), majd felkéretőzik a karomba.

Felveszem, aztán felállok vele, úgy döcölöm a sejhaját, később picit járkálunk, de nem úszom meg. Az ifjú ember éhezik. Hiába "vágtam szájba" cicivel még a műsor előtt, Őfensége szopit akar...

Elnézést kérek a jelen lévőktől, behúzódom a sarokba, elfordulok, szoptatok. Eközben bele-bele szólok. "Vicces" szitu.

A pasik jól vették az akadályokat. A megbeszélés zavartalanul folytatódott. Időnként kérdeztek, én válaszoltam, mintha semmi nem történt volna.

(Na ja, szoptattam én már zsúfolt kórházi váróteremben is... Mit tegyek, ha a gyermekem éhes? A kórházi wc tiltott zóna, más meg nincs. Igyekszem ilyenkor kevés vizet zavarni, hogy mások ne jöjjenek zavarba, de a pici tabu. Ha éhes, akkor eszik és kész!!! Még jó, hogy a cici kéznél/szájnál van.)

Végül, a megbeszélés befejeztével a pasik kivonultak, én pedig engedélyt kértem (és kaptam) pelenkázásra.

Mivel más lehetőség nem volt, a tárgyaló asztalra terítettem a tetrát (nagyobb, vastagabb textil pelust), arra fektettem Zádit és így történt a gyors szerviz.

Volt nálam zacskó, így a műsoros papírneműt kivittük az épület előtti kukába, nem hagytunk magunk után "nyomot".

Na, ekkor jutott eszembe a fent említett rajzfilm idézet...

Jó móka volt.

--- o ---

Itt szeretném megjegyezni, hogy üdvözlöm Murphyt.

Köszönettel tartozom, a tréningért, miszerint a kávé hidegen is iható.

Valóban.

Miért is ne akkor lenne éhes/pisis/magányos/bukis az én csepp gyermekem, amikor a fantasztikus koffeinmentes, laktózmentes, mentesmentes kávém elkészül?!?!?

De ez már megint másik történet...