Egy ölelést!

Blanca örvendeztetett meg vele, hihetetlenül jól esett.

Köszönöm szépen!

Szabályleírás nem volt hozzá, így nem tudom hány embernek adhatom tovább.

Ez nem is baj, mert 10-en vannak így első körben, akiknek mindenképpen továbbítanám, ha pedig ennél kevesebbnek lehetne, akkor szomorú lennék.

Kérek minden bloggert, akiket olvasok, akik olvasnak - csak esetleg még nem jutottam el hozzájuk - hogy ha nem kerültek bele most a listába, ne bántódjanak meg!

Tehát a lista ABC sorban, hogy nehogy helyezésként szolgáljon a sorrend (remélem még tudom az ABC-t):

- Ancsika (Messze és mégis közel...)

- Andi (Damian és Livia édesanyja)

- Búgócsiga (A legjobb bulikat rendező barátnő)

- Erzsike (Szabella édesanyja - ő ugyan nem blogot ír, hanem fórumon jelenik meg, de már majdnem blogger)

- Kaptárlakó (Régi - jó - barát - tanítóM)

- Kendemami (Ő talált rám, de nagyon örülök neki!)

- Nani (Reméljük hamar elmúlik a pocakfájás...)

- Tündike (Rolcsi anyukája - sok, több, még több dolgot jelent az életemben)

- Vargaera (még beültetés előtt kezdtem olvasni, gyönyörű ikerlányairól ír)

- Vörösbegy (csak és kizárólag a neve kezdőbetűje miatt került a sor végére. Minden nap várom, hogy alakulnak a dolgaik. Nagyon hasonlóan gondolkozik az életről, mint én. Fantasztikus anya, aki CSALÁD-ot alapított. Nem létszám szerint, hanem szeretetfaktorral és ölelésekkel.)

No, jelenleg ők az én blogos listám.

Az ölelés pedig:

igen, az mindig jól esik.

Az ölelés figyelmes szeretet!!!

....

Dolgozat, dolgozat minden mennyiségben.

Ma bekísértem a Páromat a városba, mert intézkednem kellett (volna).

Csekkeket feladni - kettőből az egyiket "ügyesen" itthon hagytam, a másikat így nem adtam fel, mondván azért sem fogunk kétszer sorban állni.

Könyvtárba kellett mennem, mert a túszul ejtett könyvekért már jelentkezett a tulaj - kaptam értesítést, hogy késésben vagyok a könyvek visszavitelével...

El is bandukoltam a könyvtárig, kezemben a mázsányi cuccal, amikor megláttam az ajtón, hogy délben nyitnak... KÖSZI!

El akartam vinni egy nadrágot és egy szoknyát kismamásítani, de csak a szoknyát találtam meg reggel a kapkodásban, a nadrágot nem, így erről is le kellett mondanom.

Teát akartam venni - tein (koffein) menteset, erre sikerült egy olyan ízt választanom, amit már jó ideje unok (más volt a csomagolás), és egy állott szappan ízűt. CSODÁS!!!

Mire éppen a falba kívántam verni a fejem, hogy ennyire nem lehetek balek, eldöntöttem, hogy nem hagyom magam.

Megvettem a tesóm névnapi ajándékát (ezt este meg is kapta és még örült is - valamit mégis sikerült eltalálnom! Csuhaj!), majd beültem a kedvenc kávézómba egy koffein mentes kávéra (elfogyott). Ekkor kértem egy csésze forró vizet, hogy teszek bele az általam vitt teafűből, mert nekik csak normál fekete teájuk van gyümölcs ízesítéssel.

Nekiültem a dolgozat folytatásának.

A szomszéd asztalnál ülő pasi mellém borított egy bögre forró teát, éppen megúsztam (ez sikertörténet), nem álltam benne bokáig.

A dolgozat halad, a Férjem elvitt ebédelni, ami csuda jó volt - szeretek vele időt tölteni. Ez most bután hangozhat, így csupaszon megjegyezve, de tényleg.

Szeretek utazni vele, mert olyankor beszélgetünk a világ dolgairól, könyvekről, a hitünkről, a reményeinkről, az emlékeinkről, a barátainkról és még ezer olyan dologról, amiről hétköznap esetleg csak érintőlegesen váltunk szót.

Szeretek vele várakozni, még ha valamelyikünk ettől (mármint a várakozástól) ideges is.

Jó, ha együtt sétálunk - még hidegben, ha fázom akkor is, mert az Ő keze meleg, nagy és erős. Megmelegíti az enyémet.

Ma jól esett az ebéd így együtt, pedig tegnap este óta masszív hányingerem volt.

Ebéd közben felvetette, mi lenne ha hazajönnénk, Ő itthon dolgozna, én haladnék a dolgozattal, ha nem menne vissza az irodába.

Örültem.

Csakhogy volt még két elintéznivalóm.

A könyvtár - 10 perc alatt végeztem, elnézték nekem a késést, újra kivettem a szükséges könyveket, a pasas pedig még mosolygott is rám.

A varrónő - bár csurig van munkával mégis elvállalta, hogy átvarrja a szoknyát és a nadrágot 1000-1500 Ft-ért.

Még a sztreccs anyagot is ő adja.

Jó fej!!!

Amikor ezeken túlestünk, kimentünk Gabóhoz, elrendeztünk mindent, aztán hazajöttünk.

Itthon mindenki tette a dolgát, később a szüleimhez mentünk köszönteni, kaptunk finom vacsorát és most itthon vagyunk.

Ennyi lett a megtévesztő napom.

Az elején azt mutatta, hogy kibabrál velem, de végül megkegyelmezett és minden jól sült el.

A csekkeket Drágám holnap feladja és ez is kipipálódik.

Közben valami fontos dologra jöttem rá:

kifejezetten szeretem, bizalmat érzek a mackó típusú emberek iránt.

A szomszéd asztalhoz - a teaborogatás és feltakarítás után - odaült egy pasi és egy nő. A pasas őszülő, mackós, szerintem kedves arcú ember volt.

Nem figyeltem mit beszélnek, volt dolgom nekem is, de ahogy ránéztem azonnal melegség járta át a lelkem.

Apukám is medve, a Férjem is ilyen alkat.

A Keresztapám mintapéldány és Mamikám baráti körében is van egy kedves mackó, ő Rudi.

Gyerekkorom óta szőlőfürtként lódok rajta.

Igazán kedves, víg kedélyű jóságos medve.

Ma döbbentem rá, hogy ez egy komoly gyengém...

Ezek szerint nem véletlenül gyűjtöm a plüssmackókat.

Ölelnivaló teremtmények!!!

Tündike ezt érti, hiszen a mackógyűjtésben sorstárs...

;)

Olvas, olvas, jegyzetel, gondolkodik, riportot készít, átlagot számít, adatot keres...

Nincs baj, semmi gond, csak ma annyit foglalkoztam a dolgozattal, annyit telefonáltam (igen, ma is intézkedni kellett), hogy totál leszívódott az agyam.

Szinte alig tudom a mondatokat összerakni, így nem is fogom hosszúra nyújtani a mai bejegyzést.

Ráadásul rámjött, hogy megint éhes vagyok, így le fogok menni fridzsidervámpírkodni.

Mert az jóóóóó.

Szerintem tejfölös kenyeret fogok enni.

Mert szeretem.

Mert óvodás koromban sokszor ettem és most nosztalgiázom.

Aprócskám egész nap mocorgott szerencsére. Nem igazán tetszett neki a könyv, amit a pocakomra támasztottam olvasás közben. Ezt célzott rúgásokkal adta tudtomra. ;) (Akarat az már most is megvan...)

Teát is fogok inni - tein (koffein) menteset.

Megyek is.

Jó éjt!

Egy 3D-s 23 hetes pocakfotó a netről.

Fonendoszkóp...