Debrecenben vagyunk. Apa nemsokára előadást tart.

Szorít szorít!

Tegnap nem írtam. Utaztunk, azután pedig fáradtsággal nem foglalkozva sokat beszélgettünk a barátainkkal.

Jó volt, de nem jutottam géphez.

Este még próbálok írni.

Nem tesztelek.

Akarok, de nem merek.

Hallottam már olyanokról, akiknek a teszt két csíkot mutatott lombik után, aztán pedig mégsem érkezett, akire vártak.

Ezt nem bírnám ki.

Így megfogadtam, hogy kivárom.

De olyan nehéééééééz!

Már produkálom a testi tüneteket, ami nálam nem meglepő.

Amit az agyam eldönt, azt a testem bemutatja.

Nem tudatos, de mégis pszichoszomatikus.

Nem merek hinni a testemnek.

A Jóisten tudja, mennyire vágyunk ezekre a babákra.

Még öt nap. A hatodikon megtudjuk.

...

Nem is baj, hogy holnap elutazunk.

Talán az élmények eltereleik a figyelmem (szép próbálkozás...).

Olyanok között leszünk, akik megértenek, szeretnek minket.

Várom nagyon.

Holnap.

Mindjárt ma.

Megint egy nappal kevesebb.

... a Varázslódoktor és Biodoktornéni megengedték, hogy Apasejt és Anyasejt találkozzon.

Így jöttetek létre - akkor még egy üvegbe zárva.

Anya akkorra már jó sok gyógyszert, varázsszert beszedett és imát elmondott.

Egy hete.

Akkor kezdődött meg az életetek.

Türelmetlenül és aggódva vártuk a fejleményeket.

Négyből hárman mellettünk döntöttetek.

Ketten pedig csütörtökön a pocakomba költöztetek.

Ha merném számolgatni, azt mondanám, hogy számított idő szerint 3 hetesek Vagytok ma, fogantatástól számítva pedig 1 hetesek.

Nem számoltam még ki, mikor kellene megszületnetek, ezzel megvárom 29-ét, amikor is megtudjuk, jól megkapaszkodtatok-e.

Bízom Bennetek, igyekszem nagyon vigyázni Rátok.

Nagyon várjuk a jó híreket, már réges-régen szeretünk Titeket.

Legyetek ügyesek! Ágyazódjatok be, osztódjatok, növekedjetek.

Ha minden jól megy, találkozunk!

Kicsi Embriók! Drága Gyermekeink!